GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK (GYIK)

  1. Általános formai, eljárásrendi kérdések
  2. Általános szakmai kérdések
  3. Általános pénzügyi kérdések
  4. Tájékoztatókkal, fórumokkal, további információval kapcsolatos kérdések
  5. Közepes projektekkel kapcsolatos kérdések
  6. Kisprojektekkel kapcsolatos kérdések
  7. Akciópályázattal kapcsolatos kérdések
  8. Egyéni ösztöndíjas tanulmányutakkal kapcsolatos kérdések
  9. Lezárt pályázati kiírásokkal (makropályázat) kapcsolatos kérdések

Felhívjuk a figyelmet, hogy az alábbi kérdések többségének kifejtése megtalálható a honlap ÚTMUTATÓK menüpontja alatt található, a pályázatok írását és lebonyolítását, illetve az elszámolást segítő pályázati dokumentumokban, a "Projektvégrehajtási segédletben" és a "Beszámolási útmutatóban".

1. Általános formai, eljárásrendi kérdések

  • Egy szervezet hány pályázatot nyújthat be összesen?

Adott pályázati körben egy szervezet egy pályázatot nyújthat be főpályázóként, tehát most választania kell, hogy közepes- vagy kisprojektre szeretne-e pályázni. Emellett egy pályázatban partnerként is részt vehet. Ugyanakkor akciópályázatot más futó pályázat mellett be lehet adni, amennyiben az akció/kampány független a másik pályázat témájától és tevékenységeitől (azaz nem a másik futó projekt költségvetésében lévő "lyukakat" próbálja betömni).

  • Indulhat-e egy szervezet a mostani kiíráson egy új pályázattal, ha az előző körben nyertes pályázata nem zárul le a következő kiírás beadási napjáig?

Az első körben (2013-ban vagy a 2014-es első kis-közepes kiírásban) támogatott szervezetek akkor nyújthatnak be pályázatot a következő kiírásokra, ha projektjük szakmai megvalósítását legkésőbb a második forduló beadási határidejéig befejezik. Támogató döntés esetén támogatást csak akkor kaphatnak, ha végbeszámolójukat a lebonyolító alapítvány a szerződéskötés időpontjáig teljes egészében elfogadta és lezárta.

Ha a szervezet az első körben főpályázóként nyert pályázatot, s az nem zárul le a következő kiírásig, akkor a következő körben csak partnerként szerepelhet, főpályázóként nem nyújthat be pályázatot.

Ez fordítva is igaz: ha adott körben partnerként szerepel a szervezet egy olyan nyertes projektben, amely nem zárul le a következő kiírás beadási napjáig, akkor a következő kiírásra főpályázóként beadhat pályázatot, de partnerként nem szerepelhet a beadott projektekben.

  • Jelent-e bármiféle előnyt az elbírálásnál, ha a határidőnél korábban adja be a pályázó a pályázatot?

Nem. A pályázatok együtt kerülnek ellenőrzésre, majd értékelésre a beadási határidőt követően. Ugyanakkor biztatunk minden pályázót, hogy lehetőség szerint véglegesítse pályázatát minél előbb, ne várja meg az utolsó pillanatot.

  • Pályázhat-e olyan szervezet (bármelyik felhívásra), amelynek alapító okiratában/alapszabályában az adott témakör nincs nevesítve? Tehát például C területre pályázhat-e pályázatot olyan egyesület, amelynek a közösségfejlesztés nem szerepel az alapító okiratban felsorolt céljai között?

Pályázhat - nem feltétel, hogy az adott feladat az alapító okiratban/alapszabályban szerepeljen. De a szervezet bemutatásából, eddigi tevékenységének leírásából ki kell derülnie, hogy a pályázó milyen tapasztalattal, tudással, jártasságokkal rendelkezik az adott területen, mit tud átadni más civil szervezeteknek.

  • Pályázhat-e olyan szervezet, amelynél folyamatban van az alapító okirat/alapszabály módosítása, például a vezető testület összetételének változása vagy az új civil törvény előírásainak való megfelelés miatt?

Igen, ha ez a szervezet működésének folytonosságát nem érinti.

  • A ma Magyarországon tevékenykedő közel ezer betegszervezet csak a  kiírás F-G területére pályázhat?

A Norvég Civil Támogatási Alap általános célkitűzése az útmutató szerint, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételüket a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában”. Emellett az alap különös figyelmet fordít az alábbi szempontokra is:demokrácia, emberi jogok – különös tekintettel a kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján); jó kormányzás, átláthatóság és részvételi demokrácia; a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a homofóbia elleni harc; a megkülönböztetés, a társadalmi egyenlőtlenségek, a gyűlöletbeszéd- és cselekmények, a szexuális zaklatás, a nők elleni erőszak és emberkereskedelem elleni fellépés; valamint a roma népesség, a tolerancia és a társadalmi sokszínűség. További területei: környezet- és klímavédelem, jóléti szolgáltatások megszervezése.

Ennek megfelelően, az NCTA nem vállalja és nem is vállalhatja fel a hazai civil szektor minden szereplőjének támogatását. A részletes pályázati útmutató elolvasása után minden szervezetnek magának kell eldöntenie, hogy céljai, tevékenysége illeszkedik-e az alap célkitűzéséhez és témaköreihez. Például egy betegszervezet, amennyiben jog- és érdekérvényesítő munkát végez, ezekre a témakörökre is pályázhat, de nyilván lesznek olyanok is, akik nehezen vagy egyáltalán nem fognak tudni kapcsolódni az alap kiírásaihoz. 

  • Van-e bármilyen földrajzi megkötés a pályázó szervezeteket illetően? Tehát például pályázhatnak-e a Közép-Magyarországi régióban bejegyzett szervezetek?

Nincs semmilyen földrajzi korlát, az ország egész területéről lehet pályázni.

  • Non-profit gazdasági társaság pályázhat?

Nem, sem a kis- és középprojekt kiírásokon, sem az akciópályázatokon nem lehet se pályázó, se partner.

  • Közalapítvány pályázhat?

Nem, sem a kis- és középprojekt kiírásokon, sem az akciópályázatokon nem lehet se pályázó, se partner.

  • Partner és együttműködő szervezet is lehet az útmutatóban felsorolt országokból?

Igen.

  • Mit jelent pontosan az, hogy "nemzetközi civil szervezet"? Lehet partnerem például egy holland szervezet?

A "külföldi" nem jelenti automatikusan azt, hogy "nemzetközi". "Nemzetközinek" olyan civil szervezet tekinthető, amelynek (függetlenül attól, hogy melyik országban van jogilag bejegyezve) a bejegyzés helyétől eltérő országban is van képviselete, tagszervezete vagy telephelye, és amelynek tevékenysége kettőnél több országra is kiterjed, illetve amelynek eredményei is kettőnél több országban keletkeznek. Amennyiben a holland szervezetnek hivatalosan csak Hollandiában van irodája és külföldi tagszervezete sincs, nem lehet partnerként bevonni a támogatott projektbe még akkor sem, ha rendszeresen részt vesz Hollandián kívüli projektekben.

  • A szerződéskötéshez mikori és milyen beszámolót kell csatolni?

A szervezet legfrissebb éves beszámolóját - mivel a szerződéskötésre mindenképpen a törvény szerinti határidő, május 31. után kerül sor, ezért a 2013-ra vonatkozó beszámolót kell majd csatolni. Mivel a hatályos törvény alapján minden szervezetnek kell készítenie pénzügyi beszámolót és közhasznúsági mellékletet, ezt a két dokumentumot kell csatolni majd a szerződéshez is.

  • Az új civil törvény szerint egyes egyesületek nem feltétlenül közhasznúak, nincs közhasznúsági jelentésük, ők mit csináljanak, milyen dokumentumot adjanak be?

Éppen az új szabályozás értelmében minden civil szervezetnek el kell készítenie (és a bíróságon letétbe helyeznie) éves pénzügyi beszámolóját a közhasznúsági melléklettel együtt (melyet nem közhasznú szervezetek értelemszerűen üresen hagyhatnak). Ezeket kell minden szervezetnek mellékelnie.

  • Kétfordulós eljárásrendben az első vagy a második forduló beadásai határidejéhez kötött a bejegyzési határidő?

Minden esetben az első forduló beadási határidejét kell alapul venni.

Vagyis közepes- és kisprojektek esetében a 2014-es tavaszi kiírásra a 2013. február 27-e előtt bejegyzett, tevékenységüket azóta folyamatosan végző szervezetek pályázhatnak. Az őszi kiírásra a 2013. október 15-e előtt bejegyzett, tevékenységüket azóta folyamatosan végző szervezetek pályázhatnak.

 

2. Általános szakmai kérdések

  • Miként értelmezzük a környezetvédelem témakör meghatározását?

A környezetvédelem és fenntartható fejlődés témakör részletes kifejtése – akárcsak a többi témaköré – megtalálható a pályázati útmutatóban. A témakörök minden esetben szélesen értelmezettek, sokféle illeszkedő tevékenységet tesznek lehetővé.

  • Melyek a társadalmilag sérülékeny csoportok?

A társadalmilag sérülékeny csoportok meghatározására az Európai Bizottság következő definícióját alkalmazzuk: „Társadalmilag sérülékeny csoportoknak tekintjük azokat a csoportokat, melyek tagjai a szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek az összlakosságnál nagyobb mértékű kockázatával szembesülnek. Az etnikai kisebbségek, migránsok, fogyatékkal élők, hajléktalan emberek, szerhasználók, elszigetelten élő időskorúak és gyermekek gyakran szembesülnek olyan nehézségekkel, melyek a társadalmi kirekesztettség további formáihoz vezethetnek, mint például az alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség vagy alulfoglalkoztatottság. A társadalmilag sérülékeny csoportok meghatározására használt leggyakoribb jellemzők a kor, nem, etnikum, fogyatékkal élés, betegségek és a jogi státusz (pl. menekültek vagy iratokkal nem rendelkező munkások). A csoportok az egyes tagállamokban és közpolitikai területek szerint (munkaerőpiac, egészség és lakhatás) eltérhetnek.” (Az eredeti, angol nyelvű definícióért lásd: European Commission (2010): The European Social Fund and Social Inclusion,14.o). Társadalmilag sérülékeny csoportnak tehát nem csupán a fent felsorolt csoportok tekinthetőek, hanem egyéb, a szegénység és társadalmi kirekesztettség által a teljes lakosságnál nagyobb mértékben érintett csoportok is. (További meghatározás található pl. Ferge Zsuzsa (2001): A magyarországi szegénységről, 22.o.)

  • Van-e lehetőség arra, hogy egy pályázó rövid koncepcióját, tervezett projektjének összefoglalását előzetesen megküldje a lebonyolító alapítványoknak és véleményüket, tanácsukat kérje arról, hogy az elképzelés megfelel-e a pályázati kiírásnak?

A lebonyolító alapítványok munkatársai a pályázati kiírással kapcsolatos kérdéseket telefonon, a megyei tájékoztató fórumokon, valamint - lehetőség és időpont egyeztetés esetén - személyes konzultációkon tudják megválaszolni, arra azonban nincs lehetőségük, hogy előzetesen megküldött részletes pályázati anyagokat véleményezzenek. A tanácsadási tevékenység során elsősorban konzultációt biztosítunk, illetve a pályázati útmutatóval összefüggésben felmerülő konkrét kérdésekre van lehetőségünk válaszolni! Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a pályázatokat független szakértők fogják értékelni, tehát a lebonyolító alapítványok munkatársainak véleménye nem feltétlenül fog egybeesni az értékelőkével. Kérjük, a válaszokat ennek megfelelően kezelje, s elsősorban a kiírásban megfogalmazott célkitűzéseket és egyéb szempontokat vegye figyelembe a pályázat részletes kidolgozása során. Továbbá kérjük, hogy a koncepció felvázolása előtt mindenképpen alaposan tanulmányozza át a pályázati kiírás és útmutató mellett a program honlapján lévő gyakran ismételt kérdések menüpontot is (azaz ezt).

  • Lehet-e határon átívelő a projekt?

A Norvég Civil Támogatás Alap fő célja a magyarországi civil szektor megerősítése, magyarországi társadalmi hatásának növelése. Egy határon átnyúló projekt csak annyiban támogatható, amennyiben hozzájárul e fő cél eléréséhez, eredményei, hatásai Magyarországon lesznek mérhetőek és láthatók. A határon átnyúló tevékenység ennek lehet eszköze, de nem a projekt fő célja. 

  • Utazhat-e külföldre a célcsoport a projekt keretén belül?

​Igen, amennyiben ez fontos a cél elérése szempontjából. Az utazás lehet eszköz a projektben, de nem lehet annak fő célja. 

3. Általános pénzügyi kérdések

  • Elszámolhatók-e a pályázat előkészítésének költségei, pl. a megírásban közreműködő önkéntesek tevékenysége?

Nem, csak a projekt végrehajtása során, a pályázati döntés nyilvánosságra hozatala után keletkezett költségek elszámolhatóak.

  • Az önrész milyen forrásból származhat?

A pályázati útmutató értelmében az önrész forrása nem lehet a Svájci-Magyar Civil Alapból illetve az Ökotárs Alapítvány egyéb pályázati programjain szerzett támogatás.

  • A 10% önrészt minden soron fel kell tüntetni?

Nem, sőt: azt javasoljuk, hogy a pályázó azokon a sorokon szerepeltesse az önrészt, amely költségvetési tételeket saját vagy más forrásból fog ténylegesen fedezni. Ez lehet akár csak egy-két költségtétel is. A 10%-os arányt a költségvetés egészére nézve kell betartani.

  • Az önerőt már a projekt kezdetén el kell különíteni és meg kell lennie már akkor készpénzben?

Nem, erről nem kérünk igazolást. Az önerő biztosítása a pályázó felelőssége, amit befolyásolhat a projekt ütemterve is. Azonban az önerővel a támogatási összeghez hasonlóan minden esetben el kell számolni!

  • Lehetséges az önrészt csak készpénzben biztosítani, vagy mindenképp szükséges, hogy önkéntes munka is szerepeljen itt?

Az önrész legalább 50%-ának (tehát a teljes költségvetés legalább 5%-ának) készpénzben kell rendelkezésre állnia a projekt benyújtásakor, fennmaradó részt (legfeljebb 50%-ot) pedig természetbeni hozzájárulásként önkéntes munkával lehet - de nem kötelező - biztosítani.

  • Ha vannak partnerek, az önerőt mindenképpen a főpályázónak kell biztosítania vagy a partnerek is hozzátehetnek?

Természetesen a partnerek is vállalhatnak önerőt a pályázatban (az igazságos tehermegosztás jegyében), ennek mértékéről a partnereknek kell egymás között megegyezniük. Az önerő vállalását a támogatási szerződés mellékleteként megkötendő együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

  • Az önrésszel a beszámolónál milyen formában kell majd elszámolni? A készpénzes önrészt tételesen kell majd elszámolni?

Az önrész elszámolására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a támogatás többi részére. Azaz ezt is szerepeltetni kell a pénzügyi beszámoló táblázat megfelelő sorában és a felhasználását igazoló pénzügyi bizonylatoknak rendelkezésre kell állniuk. Mind a készpénzes mind a természetbeni önrészt azokban a részbeszámolókban kell feltüntetni (elszámolni), amely projektszakaszokban az önrész felhasználására sor került és ezt a részbeszámoló tartalmi része is igazolja. Ha a vállalt önrészt az előírtnál kisebb mértékben sikerül a projekthez hozzátenni, akkor a kifizetésre kerülő támogatás mértéke is arányosan csökken. Tehát ha pl. az önerő csak fele részben kerül felhasználásra a projekt végéig, akkor a teljes támogatási összeg 50%-a levonásra kerül a záró elszámolás során. Amennyiben az utolsó részlet nem fedezi a levonást, akkor a támogatott köteles a különbözetet a támogató számlájára visszautalni. 

  • Az önkéntes munkát milyen formában kell bizonyítani, hogyan kell elszámolni?

Az önkéntes munkát önkéntes szerződéssel, munkaidő-kimutatással és költségkalkulációval kell igazolni. Az önkéntes munka pénzbeli értékének kiszámításához a 350/2011. 4.§ (5)  Kormányrendeletet kell alapul venni. Eszerint 1 órányi önkéntes munka értéke az aktuális – hivatalosan megállapított – minimálbér 1/160 része. 2013-ban ez 612,5 Ft/óra, magasabb végzettséget igénylő munka esetén 712,5 Ft/óra. 2014-ben ez 634,375 Ft/óra, magasabb végzettséget igénylő munka esetén 737,5 Ft/óra. 2015-ben ez 656,25 Ft/óra, magasabb végzettséget igénylő munka esetén 762,5 Ft/óra. Ettől speciális tudást, készségeket illető tevékenység esetében lehet eltérni - ennek számítását a pályázónak a pályázatban kell bemutatnia és indokolnia (pl. a költségvetés "megjegyzés" oszlopában).

  • Az önkéntes munka elszámolásához szükséges-e, hogy a szervezet bejelentkezzen az önkéntes fogadó szervezetek hivatalos nyilvántartásába?

Nem, de az önkéntessel kötött szerződésre szükség lesz.

  • Történhet-e euróban a támogatás kifizetése? Miként kell kezelni az árfolyamkockázatokat, lehet-e erre forrást elkülöníteni?

A támogatást az Ökotárs Alapítvány a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda által e célra megnyitott bankszámláról utalja a támogatott szervezet forint számlájára. Az átváltáshoz mindig azt az árfolyamot kell használni, amelyet a pályázó bankja alkalmazott a legutoljára érkezett támogatási összeg euró/forint átváltásakor. Ezt az árfolyamot úgy lehet kiszámolni, hogy a számlára érkezett forint összeget elosztjuk az adott utalási részlet euró összegével. Így árfolyamkockázat csak annyiban merül fel, amennyiben az árfolyam a két részlet átutalása között változik, de a támogatottnak minden esetben annyi forinttal kell elszámolnia, amennyit megkapott. Indokolt esetben, ha a projekt költségei(nek bizonyos részei) euróban merülnek fel, a pályázó kérheti a támogatás részben vagy egészben euróban történő kifizetését – ezt a támogatási szerződés fogja rögzíteni. Ilyenkor, ha bizonyos költségek nem euróban keletkeznek, akkor szintén az InforEuro árfolyamát kell használni: 

http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/inforeuro/inforeuro_en.cfm. 

  • Milyen átváltási árfolyammal számol a költségvetési táblázat?

A kis- és közepes projektek első kiírása esetében a pályázati felhívás értelmében a kiírás megjelenése előtti hónapban, tehát 2013 decemberében érvényes, az Európai Bizottság által meghatározott hivatalos árfolyammal; ez 299,46 HUF/EUR.

A második (2014. őszi beadású) kiírás esetében a 2014 augusztusban érvényes, az Európai Bizottság által meghatározott hivatalos árfolyammal kell számolni; ez 311,14 HUF/EUR.

Az akciópályázat esetében a kiírás megjelenése előtti hónapban, azaz 2013 novemberében érvényes, az Európai Bizottság által meghatározott hivatalos árfolyammal; ez 293,63 HUF/EUR.

  • Az alap hozzájárul-e más futó projekthez, lehet-e társfinanszírozó? 

Az alap elsősorban önálló, más tevékenységektől jól megkülönböztethető projekteket kíván támogatni, szerepe nem a társfinanszírozás. A támogatott projekt természetesen kapcsolódhat a szervezet más tevékenységeihez, építhet arra, de azoktól el kell különülnie, valamilyen hozzáadott értéket kell képviselnie. 

  • Van ajánlás a személyi költségek maximális arányára vonatkozóan?

Nincs, mivel a projekt jellege indokolhatja a személyi kiadások magas arányát.

  • Ha a projekthez önkormányzat ad ingatlant pl. 50 évre, akkor azt lehet-e felújítani a projekt támogatásából?

A kis és közepes projektek esetében igen, ha az a projekt céljainak eléréséhez hozzájárul, és a tulajdonos kellő garanciát nyújt az ingatlan hosszú távú használatára. Fontos szem előtt tartani azonban, hogy a felújítás semmiképpen sem lehet a projekt célja, csak az kitűzött közösségi, társadalmi változások elérésének eszköze!

Az ingatlanfelújítás a projekteknek csupán eszköze, de nem célja lehet. A kérdés ebben az esetben is az: milyen mértékben és milyen közösségi/társadalmi változás eléréséhez járul hozzá a projekt, és azt milyen mértékben támogatja a felújítás? Az olyan pályázatok, amelyek elsődlegesen az ingatlanfelújítást célozzák, nem részesülnek támogatásban.

Az akciópályázatok költségvetésében nem szerepelhetnek felújítási munkálatok.

  • Ingatlanfelújítás esetén szükséges annak igazolása, hogy az ingatlan kinek a tulajdonában áll? Ha nem saját ingatlant kívánunk felújítani, van valamilyen elvárás azzal kapcsolatban, hogy a tulajdonosnak hány évre kell biztosítania az ingatlan használatát?

A pályázat beadásakor nem kérünk ilyen igazolást. Ugyanakkor a pályázatok értékelése folyamán a pályázóktól kérhetünk a felújítani kívánt ingatlan birtoklásával/használatával kapcsolatos dokumentumokat. Ilyen lehet az ingatlan tulajdonlap másolata, az ingatlan bérleti szerződése, ill. a tulajdonos nyilatkozata,  amelyben hosszú távra biztosítja  a pályázó szervezet számára az ingatlan használatát - de legalábbis az ingatlan rendeltetésszerű (a pályázat tárgyának megfelelő) felhasználását. Ezen dokumentumokat érdemes lehet már a pályázat előkészítésekor beszerezni annak érdekében, hogy később ne kerüljenek időzavarba. Az ingatlanfelújítást is tartalmazó pályázatok közül az Alap azokat fogja támogatni, amelyek esetében valóban biztosítottnak tűnik a több évre-évtizedre kiterjedő használat. Az időtartammal kapcsolatban konkrét elvárás nincs, ám az a pályázó érdeke is, hogy tárgyi eszközök értékcsökkenési leírására vonatkozó jogszabályokat (ld. Szja tv. 11. sz. melléklet) figyelembe vevő garanciát kapjon az ingatlan használatát illetően, és ezt igény esetén a támogató felé is be tudja mutatni.

Az akciópályázatok költségvetésében nem szerepelhetnek felújítási munkálatok.

  • A felújítási költség minden pályázati kiírásban maximum 50% lehet?

Igen, kivéve az akciópályázatok esetét, melyek költségvetésében nem szerepelhetnek felújítási munkálatok.

  • Keletkezhet-e bevétel a projektből, és ha igen, akkor ezt levonják-e a támogatásból? A projekt során képződő bevételt fel lehet-e használni önrészként?

A támogatott projekt termelhet bevételt, de azt szem előtt kell tartani, hogy mind a tevékenységnek, mind a szervezetnek nonprofitnak kell lennie és maradnia. Ennek megfelelően a keletkező bevételt „be kell forgatni”, fel kell használni a projekt céljainak elérése érdekében. 

Mivel a pályázat benyújtása során a költségvetésben meg kell tervezni az önrészt és fel kell tüntetni annak forrását, egy, a jövőben (talán) termelődő bevétel nem lesz alkalmas arra, hogy a pályázat értékelésekor beszámítsuk. Ezért a keletkező bevételt nem lehet önrészként elszámolni. 

  • Más támogatás számára fenntartott, elkülönített bankszámlára/alszámlára is vonatkoznia kell az azonnali beszedési megbízásnak?

Nem (nem is lenne lehetséges).

  • Projekt fenntartási/ eredmény fenntartási kötelezettség van-e? Milyen hosszú? 

Normatív előírás erre nincs, ugyanakkor a pályázatok értékelésének fontos szempontja lesz az elért eredmények, hatások, elindított változások fenntarthatósága, azaz vizsgálni fogjuk, hogy van-e a projektnek utóélete: várhatók-e olyan hatások, amelyek túlmutatnak a projekt időszakán, fennmarad-e valami a támogatás felhasználása után.

  • A projekt keretében beszerzett eszközök elszámolásáról. (Csak a 2015. február 26-a után támogatást nyert pályázatok esetében érvényes!)

A pályázati felhívás értelmében 100 ezer Ft feletti egyedi értékű eszközök beszerzése esetén csak a projektidőszakra eső amortizáció, azaz értékcsökkenés értéke számolható el!

Civil szervezetek esetében az értékcsökkenés mértékét a szervezet belső számviteli politikája kell, hogy meghatározza – ilyennel minden szervezetnek kell rendelkeznie, javasoljuk, hogy a könyvelővel egyeztessenek erről. Szokásosan pl. számítástechnikai eszközök éves értékcsökkenése 33% (tehát egyéves projekt esetében a beszerzett laptop értékének harmada számolható el), más gépeknél, berendezéseknél 10-20%.

Az értékcsökkenés kezdő időpontja az ún. „aktiválás”, azaz az a dátum, amikor a szervezet könyvelésébe az eszköz belekerül – éppen ezért javasolt az eszközök mielőbbi beszerzése a projekt időtartama alatt. Ha nem pont egy éves, hanem pl. 14 hónapos projektről van szó, az értékcsökkenést hónapokra kell arányosítani (pl. egy laptop esetében az éves értékcsökkenés egy hónapra eső mértéke 2,75%, 14 hónap alatt tehát az eszköz 38,5%-a írható le).

Mivel ez a szabály nem szokásos a hazai pályázatok esetén, úgy tűnik, a költségvetés összeállításánál sok szervezet a megvásárolni tervezett eszköz teljes értékét figyelembe vette, ami a fentiek alapján így nem számolható el. Ilyen esetekben az alábbi megoldások lehetségesek: 
-    a szervezet olcsóbb vagy használt, 100 e Ft alatti eszközt vásárol, és a 3.1. soron, a kisértékű eszközök között számolja el – a felszabaduló forrást szerződésmódosítás keretében átcsoportosíthatja más költségsorokra;
-    az több részből álló szetteket, felszereléseket nem egyben, hanem darabonként szerzi be, és szintén a 3.1. soron, a kisértékű eszközök között számolja el (pl. fotós szett – külön alapgép, objektív, állvány stb.);
-    mérlegeli, hogy az adott tétel valóban az eszközök közé sorolandó-e vagy felújítási költség – ez esetben az 5. sorra számolja el (pl. kemenceépítés – anyagár elszámolása);
-    bérelt eszközzel oldja meg a feladatot és a bérleti díjat a 4. soron, a szolgáltatások között számolja el. 

Amennyiben az amortizációs szabály alkalmazása különös nehézséget okoz a projekt végrehajtásában, kérjük mindenképpen konzultáljanak a lebonyolító alapítvány munkatársaival, segítünk a megoldás keresésében!

  • Lehetséges előleg kifizetések elszámolása?

Amennyiben bizonyos szolgáltatások elvégzéséhez szükséges, úgy az előlegek kifizetésének nincs akadálya. Kérjük azonban, arra figyeljenek, hogy adott beszámolási időszakban csak az adott időszakban végzett/teljesített szolgáltatások arányos és teljesítés igazolással átvett/igazolt része számolható el.  Kivételt képeznek ez alól azok az előre fizetési konstrukciók, ahol az előleg kifizetése a foglalási szándék megerősítésére szolgál (pl. táborok, szállásköltségek, nagyobb összegű beszerzések stb.).

 4. Tájékoztatókkal, fórumokkal, további információval kapcsolatos kérdések

  • A nyitókonferencián elhangzott előadások elérhetők lesznek valahol?

A nyitókonferencián készült videofelvétel elérhető a kezdőoldalon és ezen a linken is: http://www.norvegcivilalap.hu/node/519.
A résztvevő norvég civil szervezetek rövid ismertetője olvasható a Partnerkeresőben. 
Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a nyitókonferencia felvételének megtekintése nem pótolja a pályázati útmutató figyelmes elolvasását!

  • Mi a Norvég Nagykövetség szerepe? Érdemes-e felvenni a velük a kapcsolatot a pályázatírás előtt/alatt?

A budapesti Norvég Nagykövetségnek, bár természetesen figyelemmel kíséri a Civil Támogatási Alap működését és megfigyelőként részt vehet a bíráló bizottságok ülésein, nincsen  közvetlen szerepe a program lebonyolításában és a támogatottak kiválasztásában. Ez az Ökotárs vezette konzorcium feladata és felelőssége, amely a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda felé tartozik beszámolással. Ezért a követség munkatársaival való kapcsolatfelvétel, rájuk való hivatkozás semmilyen előnyt nem jelent a pályázatok elbírálása során.

5. Közepes projektekkel kapcsolatos kérdések 

  • Közepes méretű projektek milyen időtartamúak lehetnek, mekkora minimum és maximum támogatásra lehet pályázni ebben a kategóriában?

Az első kis-és közepes kiírásban 20 000 és 70 000 € (donor országbeli partner esetén 77 000 €) közötti projektekkel lehet pályázni; a projektek időtartama legfeljebb 21 hónap lehet és 2016. április 30-ig mindenképpen le kell zárni azokat.

A második (2014. őszi beadású) kiírásban 15 000 és 50 000 € (donor országbeli partner esetén 55 000 €) közötti projektekkel lehet pályázni; a projektek időtartama legfeljebb 14 hónap lehet és 2016. április 30-ig mindenképpen le kell zárni azokat.

  • A rendelkezésre álló keretösszeg egyenlően oszlik meg a 7 témakör között?

Nem - a részletes felosztás a Pályázati felhívás és útmutató "Mekkora a támogatási keret" fejezetében olvasható. Ugyanakkor az egyes területekre beérkező pályázatok mennyiségétől és minőségétől függően lehetséges átcsoportosítás az egyes területekre szánt összegek között.

  • A kíírásban használt vidéki térség kifejezés magában foglalja a vidéki városokat is?

Igen.

  • Várhatóan hány nyertes pályázat lesz?

​Az első kis- és közepes kiírásban a közepes projektekre rendelkezésre álló támogatási keret 3 150 000 €, amelyből várhatóan összesen 45-50 projekt kap támogatást.

​A második (2014.őszi beadású) kiírásban a a közepes projektekre rendelkezésre álló támogatási keret 1 995 000 €, amelyből várhatóan összesen 40-45 projekt kap támogatást.

 6. Kisprojektekkel kapcsolatos kérdések

  • Kis méretű projektek milyen időtartamúak lehetnek, mekkora minimum és maximum támogatásra lehet pályázni ebben a kategóriában?

Az első kis- és közepes kiírásban  1 500 és 20 000 € (donor országbeli partner esetén 22 000 €) közötti projektekkel lehet pályázni; a projektek időtartama legfeljebb 21 hónap lehet és 2016. április 30-ig mindenképpen le kell zárni azokat.

A második (2014. őszi beadású) kiírásban 1500 és 15 000 € (donor országbeli partner esetén 55 000 €) közötti projektekkel lehet pályázni; a projektek időtartama legfeljebb 14 hónap lehet és 2016. április 30-ig mindenképpen le kell zárni azokat.

  • Várhatóan hány nyertes pályázat lesz?

Az első kis- és közepes kiírásban kisprojektekre rendelkezésre álló támogatási keret 1 740 000 €, amelyből várhatóan összesen 85-95 projekt kap támogatást.

A második (2014. őszi beadású) kiírásban a kisprojektekre rendelkezésre álló támogatási keret 1 435 000 €, amelyből várhatóan összesen 75-80 projekt kap támogatást.

7. Akciópályázattal kapcsolatos kérdések

  • Az akcióprojektek milyen időtartamúak lehetnek, mekkora minimum és maximum támogatásra lehet pályázni ebben a kategóriában?

Jelen pályázati felhívás keretében az egy projektre elnyerhető összeg legalább 1000 €, legfeljebb 10000 €, és a projektek futamideje legfeljebb egy év lehet (alsó korlát nincs). Pályázatot benyújtani a felhívás megjelenésétől számítva folyamatosan lehet 2015 végéig, illetve a keret kimerüléséig. Az akció/kampány futamideje legfeljebb 12 hónap lehet, és 2016. április 30-ig mindenképpen le kell zárulnia.

  • Mi minősül akciónak?

Olyan projektek minősülnek akciónak, amelyek az útmutatóban részletezett területek valamelyikén jelentkező konkrét, jól körülírható, aktuális/akut problémára hívják fel a figyelmet, és konkrétan megfogalmazható változást kívánnak elérni. Kérjük, tanulmányozzák a Jó gyakorlatok menüpont alatt található rövid projektleírásokat, melyeket kimondottan azzal a céllal gyűjtöttünk össze, hogy inspirációt adjunk az (elsősorban a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet célzó) akciókhoz.

  • Mi nem minősül akciónak?

​Konferencia, fesztivál, évente és/vagy rendszeresen, alapvetően változatlan formában megrendezésre kerülő rendezvény, gyerektábor, túlnyomóan szabadidős célú, sport vagy kulturális rendezvény, jótékonysági akció, valamint alapvetően közösségépítési célú projektek. Bármilyen olyan esemény vagy kampány, ami nem ér el új célcsoportokat.

  • Indulhat-e egy szervezet az Akciópályázaton, ha más nyertes pályázatának megvalósítása folyamatban van?

Igen, az NCTA egyéb pályázati kiírásain támogatást nyert szervezetek is pályázhatnak, függetlenül attól, hogy projektjüket lezárták-e már, ám a különböző NCTA által támogatott projektek konkrét célja és tevékenységei között nem lehet átfedés vagy párhuzamosság, illetve nem lehet az egyik a másiknak kiegészítése.  Felhívjuk a figyelmet, hogy az önrész forrása nem lehet a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alap vagy az Ökotárs Alapítvány, illetve az NCTA más pályázatain elnyert támogatás! 

  • Befolyásolja-e az Akciópályázaton való indulás a többi pályázaton való nyerés esélyeit?

Nem, az akciópályázat független az Alap többi kiírásától.

  • Folytathat-e egy szervezet párhuzamostan több akciót?

Egy szervezet erre a felhívásra egyszerre csak egy pályázatot nyújthat be, de újra pályázhat, miután előző akció projektjét lezárta, és azt az Ökotárs Alapítvány jóváhagyta. 

  • Mikor ülésezik először a Bíráló Bizottság?

​A Bíráló Bizottság először március 6-án ül össze, amennyiben február 6-ig legalább öt pályázat érkezik be. Amennyiben ötnél kevesebb pályázat érkezik be, a döntéshozatal a következő havi ülésen történik meg, amiről a pályázók tájékoztatást kapnak. Kivételt képeznek azok a pályázatok, amelyek egyértelműen sürgős tevékenységeket tartalmaznak.

  • Ha a projektterv elfogadásra került, akkor a pályázat nyerni fog?

​Nem. A projektterv elfogadása azt jelenti, hogy a szervezet benyújthat pályázatot. Minden beérkezett pályázatot a Pályázati felhívás 5-6 oldalán olvashatóak szerint három értékelő pontoz, majd támogatásukról a Bíráló Bizottság dönt.

  • Várhatóan hány nyertes pályázat lesz?​

​Az akciópályázatra rendelkezésre álló támogatási keret 285 000 €, amelyből várhatóan összesen 57-65 projekt kap támogatást.

8. Egyéni ösztöndíjas tanulmányutakkal kapcsolatos kérdések

  • Ösztöndíjra a szervezet vállalkozói / önkéntes szerződéssel rendelkező „munkatársa” pályázhat-e (vagy mindenképpen alkalmazottnak kell lennie)? 

Igen – a pályázati felhívás értelmében „munkaviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban” álló személy pályázhat, ebben a vállalkozói vagy önkéntes szerződés is belefér. A legfontosabb, hogy a küldő szervezet elkötelezze magát arra, hogy az ösztöndíjas munkájára, közreműködésére hazatérése után is számít, és megvalósítja az általa kidolgozott modellprogramot. 

  • Ha az ösztöndíjas norvég koronában költ majd Norvégiában, akkor is EUR számlára és euróban kapja-e meg a pénzt (így az euró-norvég korona átváltási árfolyam jelenthet éppen kockázatot)?

Igen, mivel az ösztöndíjat a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda EUR számlájáról fogja átutalni az Ökotárs Alapítvány. Az átváltásról az ösztöndíjasnak magának kell gondoskodnia. Ugyanakkor, mivel az EUR-NOK árfolyam hónapról-hónapra nem ingadozik olyan mértékben mint a HUF-EUR árfolyam, az ösztöndíj időtartama alatt ez a kockázat várhatóan nem lesz jelentős. 

  • Ösztöndíjas pályázat esetében probléma-e, ha a küldő szervezet csak a közelmúltban jelentkezett be az önkéntes fogadó szervezetek adatbázisába, noha már hosszú ideje ugyanazokkal az önkéntesekkel dolgozik együtt?

Nem.

  • Egy szervezettől jelentkezhet-e több ember ösztöndíjra?

Egy szervezet egy embert tud delegálni. Ennek oka, hogy vállalni kell egy modellprogram kidolgozását, amit aztán a szervezet pályázat formájában benyújthat a Norvég Civil Támogatási Alap következő kiírásaira. Több modellprogram vállalása, minőségi kidolgozása és megvalósítása nem fér bele egy szervezeti keretbe. Továbbá mindösszesen – a kiutazás futamidejének hosszától függően – 12–18 ösztöndíjat tudunk kiosztani, és minél több szervezet számára szeretnénk a külföldi gyakornoki lehetőséget biztosítani.

  • A szervezetnél csak önkéntesek dolgoznak, akik pénzbeli vagy egyéb juttatást nem kapnak, tehát nincs önkéntes szerződésük sem. Jelentkezhet-e így ösztöndíjra valaki?

Mivel nem kötelező az önkéntes szerződés kötése, így más módon kell a szervezetnek igazolnia azt, hogy az önkéntes „munkatárs” közreműködésére a tanulmányút után és a modell program megvalósítása idején is számít. Erről írhat a szervezet vezetője nyilatkozatot, vagy ha a szervezetben tisztséget viselő emberről van szó, akkor az alapító okirattal vagy egyéb dokumentumokkal ezt igazolni tudják.

9. Lezárt pályázati kiírásokkal (makropályázat) kapcsolatos kérdések

A lezárt pályázati kiírásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok megtekintéséhez kérjük kattintson IDE.